Bérletvásárlás


Péter Gizi bérlet

Bérlethez tartozó előadások

Ármány és szerelem Nagyszínház


Az úrhatnám polgár Nagyszínház


Carmen Nagyszínház


Játék a kastélyban Nagyszínház


Oliver! Nagyszínház


Pécsi Balett: Carmina Burana Nagyszínház

0  Jegy:  0 Ft

Navigáció


Árkategóriák


  • Nem elérhető helyek
  • Ön által választott helyek

Válassza ki ülőhelyét!


Kérem várjon!...
0  Jegy:  0 Ft
Vissza

Ármány és szerelem:

A fiatal szerelmeseket származásuk választja el. Mindkettejüket mással házasítaná a család, a középosztálybeli muzsikus lányának egy titkár való, az udvari miniszterelnök nemesi származású fia pedig vegyen el egy grófnőt. Ez a dolgok rendje, és ezért sokan sokféle aljasságra képesek. A nemesek nemtelen eszközökkel igyekeznek kezükben tartani az események irányítását, megőrizni féltett hatalmukat. Joggal tesszük fel a kissé naiv kérdést: hát nem jár együtt a nemesi címmel a tisztesség és az erkölcs? A választ a világirodalomból és a történelemből mind tudjuk. Az ármánykodókat titok lengi körül, mely túl későn lát napvilágot. A szerelmesek lángolása, szenvedélyük őszinte és tiszta áradása sem elég, hogy elkerüljék a tragikus véget.
Schiller művét elsősorban nem a téma aktualitása hívja a 21. század színpadaira. Sokkal inkább a kidolgozott karakterek és a katartikus színpadi szituációkat teremtő drámaiság az, ami miatt a színházi alkotók rendszeresen feldolgozzák, a közönség pedig rajong Luise és Ferdinánd bús történetéért.
 
Az úrhatnám polgár:

Jourdain úr nemes ember akar lenni, arisztokrata és ebbe beleőrül. Hisz nem az. Hisz annak születni kell. Pénze bőven van. Tömött bukszája és olthatatlan vágya, hogy befogadják egy másik kasztba, lázba hozza az élősködőket. Piócaként tapadnak rá kisebb-nagyobb csalók, éhenkórász művészek, gátlástalan szélhámosok. Újdonsült „barátai” álomvilágot varázsolnak köré, melyben ügyetlenül csetlik-boltlik, bódultan kóvályog. Családja döbbenten látja, mivé torzul ez a drága jó, egyszerű posztókereskedő. Visszarángatnák a valóságba, de túl sokan csimpaszkodnak belé – nehezen mozdítható. Ez az előadás erről a harcról szól. Harc Jourdain lelkéért és pénzéért. Az összecsapás végkimenetele nem kétséges… de két röhögés között lesz idő némi sajnálatra és dühre is. Ilyen a világ. Ilyen volt! Ilyen van! És ilyen lesz…
Borzalmas. Szerethető. Szánalmas és mulatságos…
 
Carmen:

Mit is jelent a szó: szinopszis? Rövid összefoglaló, a darab elhelyezése időben, térben, a karakterek és a cselekmény rövid leírása, az összefüggések értelmezése pár sorban. No ez az, amitől máris unalmas lesz az opera. Pedig ha van izgalmas mű az operairodalomban, akkor az a Carmen. Szinte bűnügyi történet a tisztességes katona, Don José zülléséről és dezertálásáról, a mindig saját erkölcseit követő Carmen megrendítő erejű nőiségéről – mely soha nem „csípőriszáló”, s melyet mindig csak egyetlen férfinek ad –, csempészekről, szerelemféltésről, megcsalatásról, gyilkosságról, a dohánygyár előtti tértől Lillas Pastia kocsmáján és a csempészek rejtekhelyén keresztül a bikaviadal arénájáig.
 
Játék a kastélyban:

Turai és Gál, a sikeres színműírók a fiatal és tehetséges zeneszerzővel, Ádámmal érkeznek a kastélyba, hogy meglepjék Annie-t, Ádám menyasszonyát. A meglepetés túl jól sikerül: érkezésükkor fültanúi lesznek, amint a színésznőt éppen elcsábítja Almády, a sármőr színész.
Szerelmi történetünk középpontjában a látszat és a valóság, az igazi és a hamis felismerése áll. Feltűnik benne a színház világa, melyen keresztül a néző bepillantást nyer a drámaíró alkotási folyamatába, így a darab azt is látni engedi,  hogyan „csapja be” közönségét egy sikerdarab írója. Igazsággá varázsolni a hazugságot, erre képesek a profik.
A műfaj alapvető komikus helyzete a félreértés. Molnár írói zsenije viszont ezen az évezredes hagyományon csavar egyet: először mutatja meg a valóságot, és aztán csinál belőle félreértést. A boldog véget így szokatlan módon nem az igazság, hanem a hazugság hozza el. 
A néző ugyanannyit nevet, de a színházból kilépve talán egy kicsit többet elmélkedik, és messzebbre viszi az élményt. Egészen a hétköznapjaiba, ahol ilyesmi persze nem fordulhat elő…
 
Oliver!

Egy viharos éjszakán egy fiatal lány a mudfogi dologházban megszüli gyermekét, majd meghal. Az árva a Twist Olivér nevet kapja. Az árvaházból egy koporsókészítő veszi magához, ám Olivér nem hajlandó eltűrni az igazságtalan bánásmódot, a fenyítés elől egyszerűen világgá megy. Étlen-szomjan gyalogol Londonig, ahol zsebtolvajok bandája veszi pártfogásába, melyet Fagin irányít. Olivért megtanítják a tolvajlás művészetére, ám ő az első bevetésen lebukik. Sorsa váratlanul jóra fordul, amikor egy gazdag úriember a házába fogadja, bűnöző cimborái azonban ismét felbukkannak, hogy a hirtelen úri fiúvá lett árvát visszarántsák az alvilágba. Az Oliver! Charles Dickens regényéből készült. Az író a kis Olivér alakjában az emberi jóság örök érvényű elvét kívánta megformálni, amely minden gonosszal szembeszáll, és a végén teljes diadalt arat. Lionel Bart világhírű musicaljét 1960-ban mutatták be a londoni West Enden, ahol több mint 2500 előadást játszottak belőle. Két évvel később már a Broadway-n adták elő. Azóta szinte mindenhol a világon színre került már, és töretlenül meghódít minden nézőt, minden korosztályt. Zseniális zenéje, nagyszerű szövegkönyve, megejtő emberi tartalma a zenés színház felejthetetlen klasszikusai közé emelte.

A bemutató a Music Theatre International (Europe) Limited engedélyével jön létre.

Carmina Burana:

A Carmina Burana megkerülhetetlen téma, nagy feladat, mégis vonzó kihívás egy koreográfusi pályán, mely előbb-utóbb bevonzza az alkotót. Orff kompozíciója egy magasabb régióba emeli a középkori diákdalokat. A zene magasztossága ihletet ad egy koreográfusi vallomásra.  Az alkotó motiváló ereje az önsorsrontó és elgépiesedett világunk miatt érzett aggodalma az emberiségért, az emberségünkért, az erkölcsi megmaradásunkért, a lelki üdvünkért. Egyben az élet szentségét ünnepli, megcsillantva a reményt egy jobb jövőre.Vincze Balázs művészeti vezető, rendező-koreográfus jól ismeri a  pécsi közönség, ill. a polgári színházi hagyományokat kedvelő táncrajongók ízlését, kiválóan alkalmaz táncszínpadra ismert és közkedvelt irodalmi klasszikusokat. Nagyszerű arányérzékkel teszi követhetővé a cselekményt a tánc nyelvén. Klasszikus alapokra épülő kortárs koreográfiája különleges és látványos, szakmailag magas színvonalú, mégis befogadható és közönségbarát. Vincze munkáit mindig a társulat inspirálja, rendszerint a karakterekből indul ki. A Pécsi Balett táncművészeinek karakterábrázoló képessége és előadóművészi tehetsége teszi egyedivé és sajátossá a társulat minden produkcióját. Ez a siker kulcsa, melynek eredményeként Vincze koreográfiáit folyamatos telt házakkal játsszák a Pécsi Nemzeti Színházban és a Nemzeti Táncszínház által szervezett budapesti helyszíneken, országszerte és külföldön egyaránt.